Az 57/2011 (XI.22.) NFM rendelet szerint, az emberi erővel hajtott vízi járműveknek (pl. kajak, kenu) is rendelkezniük kell bizonyos alapfelszerelésekkel a vízen.
Az ezeket szabályzó rendelet jelentősen megváltozott a 2023.11.28.-i módosítással.
-Hatályon kívül helyezve:
3.c. A vízi túravezetőre a túrában részt vevő vízijárművek és személyek vonatkozásában a 3. bekezdésben az edzőre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
<> Módosult
előző változat:
3.d. A vízitúra vezetőjének vízijárművét a Szabályzat II. rész 3. melléklet „U” kódlobogójával (II-3. melléklet) kell megjelölni. A lobogó (oldalélének) mérete legkevesebb 0,3 m és az helyettesíthető azonos megjelenésű táblával.
új változat:
IV fejezet, különleges szabályok
+ Kiegészült
4.05 cikk – Csónak és kishajó biztonsági követelményei
5.* Menetben lévő kishajó és csónak fedélzetén tartózkodó személyek akaratlan elmozdulás ellen rögzített ülésen vagy tárgyon utazhatnak.
<> Módosult
előző változat:
4.07 cikk * – A csónak és a vízi sporteszköz használata előző vált.: 4.07 cikk – A csónak és a vízi sporteszköz használata
1. A menetben levő csónakban tartózkodóknak – a csóváló evezést (védlizés) vagy csáklyázást vagy más munkát végző személy kivételével – tilos állni.
2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá az e Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.
3. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.
4. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá az e Szabályzatban előírtak megtartásáért.
5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését az e Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.
új változat:
1. A menetben lévő csónakban tartózkodóknak – a csóváló evezést (védlizés), sporthorgászatot, csáklyázást vagy más munkát, egyéb, a sportág sajátosságainak megfelelő tevékenységet végző személy kivételével – tilos állni.
2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles meggyőződni arról, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni, és azok nyilatkozata, továbbá az e Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.
3. Vízen lévő csónakban tartózkodó, úszni nem tudó vagy az 1. pontban felsorolt tevékenységet végző, valamint a 14. életévét be nem töltött személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő személy köteles mentőmellényt viselni. Emberi erővel hajtott vízi sporteszközön, ha a használó 14. életévét betöltött úszni tudó személy, legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash) viselése kötelező.
3 a. Nem kell mentőmellényt viselni a vitorlás és az emberi erővel hajtott vízi sporteszköz használatának elsajátítása közben fürdőhelyen és azokon a szabad vizeken, ahol a fürdőzés megengedett, ha az a fürdőzők zavarása nélkül közvetlen a part mellett, egy segítségnyújtásra alkalmas személy közreműködésével történik.
4. A sportegyesület edzője, a vízitúrázó csoport vezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető, és képesítéssel nem rendelkező kiskorú személy közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá az e Szabályzatban előírtak megtartásáért.
5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését az e Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.
6. Az adott országos sportági szakszövetség vagy annak tagszervezete által szervezett és meghirdetett edzések és versenyek résztvevőinek, az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a hajózási hatóság által jóváhagyott, az illetékes országos sportági szakszövetség honlapján közzétett biztonsági szabályban meghatározottak szerint kell viselni a mentőeszközt vagy az úszást segítő eszközt.
7. Ha a vízijármű karóhoz kikötve vesztegel, a veszteglő vízijármű azonosító adatait letörölhetetlen módon a karón is fel kell tüntetni. A veszteglést követően a karót a mederből el kell távolítani.
9. FEJEZET
EGYES TAVAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
<> Módosult + Kiegészült (1a,b,c pontokkal)
9.1 Balaton
előző változat:
1. Csónak – a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével – a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. Ez a tilalom nagyhajó vagy úszó munkagép tartozékát képező munkát végző, illetve nagyhajó vagy úszó munkagép személyzetét és a munkavégző személyeket szállító csónakra nem vonatkozik.
új változat:
1. Csónak – a 2. és 3. pontban foglaltak kivételével – a parttól számított legfeljebb 1500 méter távolságon belül közlekedhet. Ez a tilalom nagyhajó vagy úszó munkagép tartozékát képező, munkát végző, illetve nagyhajó vagy úszó munkagép személyzetét és a munkavégző személyeket szállító, valamint a kedvtelési célú vízijárművek és a motoros vízi sporteszközök alapvető biztonsági követelményeiről szóló 21/2016 (VII. 12.) NFM rendelet [a továbbiakban: 21/2016 (VII. 12.) NFM rendelet] szerinti A, B és C kategóriájú tanúsítvánnyal rendelkező csónakra, melynek vezetője a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet szerinti legalább tanulómatróz vagy kishajóvezetői képesítéssel rendelkezik, nem vonatkozik.
1 a. Ha a gyártó a 21/2016 (VII. 12.) NFM rendelet szerinti A, B vagy C kategóriájú tanúsítványt a csónaktesten nem tüntette fel vagy az megkopott, a csónak vezetője a tanúsítványt a közlekedés során magánál tartja, és hatósági ellenőrzés esetén felszólításra bemutatja.
1 b. Az 1500 méteres sávot elhagyó csónak felszerelését, a II-2. mellékletben foglalt kötelező felszerelésen túl, ki kell egészíteni egy feltöltött állapotban lévő, folyamatosan bekapcsolt, üzembiztos – vízálló kivitelben vagy tokban elhelyezett – mobiltelefonnal vagy mobil hajórádióval, valamint a csónakban ülők számával megegyező mentőmellénnyel és tartalék evezővel.
1 c. A kedvtelési célból üzemeltetett csónak éjjel és korlátozott látási viszonyok között a parttól számított 1500 méteres sávot nem hagyhatja el. A viharjelzés alatt vagy az időjárási körülmények kedvezőtlen változása esetén haladéktalanul el kell indulni a parttól mért 500 méteres távolságon belüli sávba.
II–2. melléklet *
KÖTELEZŐ FELSZERELÉSEK
I. Csónak kötelező felszerelése
<>Módosult
előző változat:
I. Csónak kötelező felszerelése
1. Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:
a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó 16. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,
b) evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),
d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,
e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,
f) egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban,
g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,
h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db.
2. Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajak, kenu, kilbót, szkiff, dubló, triplett, továbbá a 2,5 m -nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:
a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
b) evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1 db,
d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5 fm.
3. A versenycsónak kötelező felszerelését az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai szerint kell biztosítani. Ezzel a felszereléssel a meghirdetett edzés és a verseny – beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat – ideje alatt közlekedhet versenycsónak.
új változat:
1. * Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:
a) mentőmellény, a csónakban tartózkodó 14. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,
b) evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,
c) horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),
d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,
e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,
f) a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud,
g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,
h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A vagy 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db.
2. * A kajak, a kenu, a kielboat, az evezős sport- és versenyhajók, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az 1. pont a), b) és f) alpontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A zárt testű, ráülős, körben kapaszkodó kötéllel ellátott csónakok felszerelése az 1. pont a) alpontjában előírtak helyett legalább úszást segítő mellény vagy biztonsági bokapánt (leash), amennyiben a használó 14. életévét betöltött, úszni tudó személy.
3. * A versenycsónak kötelező felszerelését az országos sportági szakszövetség szabályzatban is meghatározhatja, melyet a honlapján közzétesz. Versenycsónak ezzel a felszereléssel az országos sportági szakszövetség tagszervezeteként működő sportszervezetek keretei között végzett edzés, valamint a verseny – beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat – ideje alatt közlekedhet.
4. Nagyhajó tartozékát képező csónakot az 1. pontban foglaltakon kívül a következőkkel kell felszerelni:
a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,
b) mentőgyűrű vagy mentőpatkó, legalább 27,5 m hosszú felúszó kötéllel – 1 db,
c) legalább 1,5 m nyélhosszúságú csáklya – 1 db.
II-10. melléklet
KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZIJÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI SZABÁLYOK
+ Kiegészült (3 és 4 pont)
A kedvtelési célú vízijármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:
1. A kedvtelési célú vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző szervezet, illetve az általa megbízott személy felel a kölcsönzött vízijármű üzemképes állapotáért.
2. A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.
új rész:
3. * A kölcsönző szervezet, vagy az általa megbízott személy a vízijármű működését bemutatja, meggyőződik arról, hogy a bérbevevő a vízijármű biztonságos használatához szükséges ismeretek birtokában van, a bérleti idő alatt használni tervezett vízterületre vonatkozó ismeretei aktuálisak és elegendőek. A jármű használatát és a vízterületet ismertető információs lapot, füzetet utólag is ellenőrizhető módon dokumentálva a bérlő rendelkezésére bocsájtja.
4. * A kölcsönző szervezet, vagy az általa megbízott személy köteles megtagadni a vízijárművek átadását, ha
a) a bérlő alkohol vagy más tudatmódosító szer befolyása alatt áll, és
b) a bérlő képességeinek és ismereteinek felmérése alapján alkalmatlan a vízi közlekedésben való részvételre.
Egyéb felszerelésekről bővebben a csomagoló listákkal (egy napos, több napos) kapcsolatos posztjaimban olvashatsz.
- 57/2011. (XI.22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről link: https://njt.hu/jogszabaly/2011-57-20-2W (2023.11.28.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése